A retinális erek perfúzióját elsősorban a nagyvérköri keringési viszonyok, főleg a vérnyomás cirkadián ritmus szerinti ingadozása és éjszakai értékei határozzák meg. Ez így van akkor is, ha valaki nem szenved magasvérnyomás-betegségben. A hagyományosan a felkaron mért perifériás vérnyomásnál a szemet ellátó erek anatómiai helyzete miatt fontosabb az aortában uralkodó centrális vérnyomás értéke. A retinális erek morfológiai és funkcionális elváltozásai ma már nagy felbontású digitális képalkotó eljárással vizsgálhatók.
Németországban a kardiális és keringési betegségek állnak a leggyakoribb halálokok listájának élén. A klinikai kritériumok és a célirányosan megválasztott képalkotó eljárások együttesen alapozzák meg a pontos diagnózist és az optimális terápiás döntéseket. A nukleáris medicina képalkotó eljárásai biológiai folyamatokat megjelenítő funkcionális vizsgálatok. Dolgozatunkban áttekintjük a kardiológiai diagnosztikai kérdések megválaszolására napjainkban használatos radioaktív izotópos vizsgálati módszereket.
A racionális echokardiográfiás funkcionális vizsgálat a szívizom és a szívbillentyűk működésének elemzésére szolgál. A reprodukálhatóság érdekében standardizált módon elvégzett vizsgálat képi dokumentációja által a szív élettani és kórélettani változásait tudjuk nyomon követni. A cikk a legfontosabb numerikus paraméterek meghatározásának, illetve becslésének módszertani szempontjait tárgyalja.
Az alsó végtagi érszűkület – vagy orvosi nevén perifériás artériabetegség – gyakori kórállapot, melynek következtében a végtagokat ellátó perifériás ereken keresztül csökken a verőeres áramlás, így a keringési zavar következtében a végtagok funkciója károsodik. Az állapotra leggyakrabban járás közben fellépő lábfájdalom (klaudikáció) hívhatja fel a figyelmet, de más tünetei is lehetnek.
A 20. század 60-as éveiben drámai hatású felismerés volt, hogy a várandósság első trimeszterében a thalidomid-tartalmú gyógyszert szedő várandósok újszülöttjei között szignifikánsan gyakoribbak a végtagfejlődési rendellenességek. E megfigyelés hívta fel a figyelmet arra, hogy a terhesség alatti gyógyszeres kezelés és bizonyos veleszületett fejlődési rendellenességek között ok-okozati összefüggés állhat fenn. Azóta folyamatosan bővül és gazdagodik a reproduktív toxikológia és a teratológia tudománya, melyek közül az előbbi a teljes reprodukciós ciklusban megjelenő, károsító tényezők hatását és azok következményeit vizsgálja, míg az utóbbi a következményesen kialakuló veleszületett fejlődési rendellenességekre fókuszál.
Az akut ellátásban alapvető beavatkozás a folyadékpótlás, melynek módszertana jelentős paradigmaváltáson megy keresztül. A töltöttségi volumen monitorozása – szűk határai miatt – sürgősségi feladat. A „damage control” alapelvre építve adható válasz a mikor, mit, mennyit, hogyan és meddig kérdésekre.
A szerző a mindennapos gyakorlat számára igyekszik kibontani és kritikailag értelmezni az ESC-ESH és a Magyar Hypertonia Társaság által kiadott irányelvnek inkább az úgynevezett fitt kezelendőkre fókuszáló, világosnak látszó tömör, leegyszerűsített üzeneteit, ajánlásait az idős, főleg a szervezet előrehaladott öregedéséhez kapcsolódó, idült degeneratív társbetegségek által már sokkal jobban érintett 80–85 évnél idősebb hypertoniás betegek gyógyszeres vérnyomáscsökkentő kezelésére. Ennek során a problémakör képlékenységére, csapdáira, szemléleti vitáira is rávilágító szakirodalmi eredményekből is levon, bemutat következtetéseket.
Orvostovábbképző Szemle Különszámok Mozgásszervi, reumatológiai és posztoperatív fájdalomcsillapítás Különszám
OTSZ Online >> Rovatok >> Összefoglaló közlemény
2022-03-31
Ahogy a sebészet elengedhetetlen része az egészségügyi ellátásnak, a fájdalomcsillapítás sem nélkülözhető ellátási kategória. A mai modern aneszteziológiai technikák és a szakmai felkészültség lehetővé teszik a multimodális fájdalomcsillapítás érvényre jutását a közvetlen műtét körüli időszakban. A műtőből és a kórházból távozás után a megfelelően körültekintő, a fájdalom minden dimenziójára és az ellátás minden szempontjára kiterjedő fájdalomcsillapításnak ugyanilyen fontos szerepet kell kapnia.
Orvostovábbképző Szemle Különszámok Mozgásszervi, reumatológiai és posztoperatív fájdalomcsillapítás Különszám
OTSZ Online >> Rovatok >> Összefoglaló közlemény
2022-03-31
Az akut és sok esetben intenzív fájdalom csillapítása a fájdalomcsillapítási algoritmusok ismeretében a kórkép jellegéhez, a fájdalom nagyságához, a beteg egyéni kockázataihoz igazodó kell, hogy legyen. Számos esetben analgetikum is elégséges, más esetekben a gyulladáscsökkentés is fontos szempont a kórfolyamat jellege alapján. A leggyakrabban alkalmazott gyógyszercsoport a nem szteroid gyulladáscsökkentőké (NSAID). Ismert mellékhatások miatt a cél az NSAID dózis és alkalmazás időtartamának a lehető legrövidebbre való csökkentése. A fájdalom nagysága és intenzitása, a kórkép jellege alapján, az egyéni rizikótényezők mérlegelésével adhatók opioidok vagy ezekkel kombinált készítmények.
Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.
Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.
Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.
Számtalanszor előkerült már a krónikus melléküreggyulladás kezelésének kérdése, és mindig az volt a végső konklúzió, hogy krónikus betegség esetén antibiotikumnak csak felülfertőződés esetén, alkalmilag van jelentősége.